Főoldal Újdonságok Fórum Üzenetek Képeslapküldés Házirend
Liturgikus naptár
Vasárnapi gondolatok
Hétköznapi gondolatok
Szentek ünnepei
Irattár

dolgozoszoba[kukac]plebania.net
Levél a szobafelelősnek

 
DOLGOZÓSZOBA

Évközi idő, A év, évközi idő 25. vasárnapja

Iz 55, 6-9
Istenünk bőkezű a megbocsátásban.
Fil 1, 20a-24.27
Számomra az élet Krisztus a halál nyereség.
Mt 20, 1-16
Rossz szemmel nézed, hogy én jó vagyok? 

Isten gondolatai nem az én gondolataim. Nem könnyű sokszor megérteni. Ami kétségtelen, hogy Isten javát akarja az embernek. Mindenkit meghív országába, bármikor hallja is meg a hívó szót. Hálával állunk Isten elé, hogy szőlőjében lehetünk, és kérjük erejét, hogy kitartsunk szőlőjének munkálásában.

Horváth Zoltán 2008

A év 25. évközi vasárnap

Szent-Gály Kata: A Gazda munkásokat keres -- (Mt 20, 1)

 

itt vagyok az Ország piacán
     és várakozom a várakozókkal
     feszül az erő bennem
     munkát keresek

értelmes életre vágyom
valami nagyra a kicsinységben is

 

kérlek
     fogadj fel engem

 

Te más vagy mint mások
Te nem ígérsz könnyű jövendőt előre
Tehozzád van bizalmam

 

kérlek
     fogadj fel engem

 

A  mai példabeszédben Urunk Jézus nem a szociális igazságosságról akar tanítani. Nem az igazságos bérezésről. Ennél többet akar megértetni, azt, hogy a mennyek országa nem olyan elvekre épül, mint az adni, és bírni, kapni, és szolgálni, pénzt keresni. Isten végtelenül igazságos, ugyanakkor irgalmas és szabad is. Ahhoz, hogy ezt jól megértsük, használja fel Jézus példázatként a szőlőmunkások munkáját, bérezését.

Én személy szerint nem irigylem azokat az embereket, akik sok pénzt keresnek. Számomra azok az irigylésre méltó emberek, akik élvezik munkájukat, akkor is, ha az fárasztó, unalmas, idegölő, és nem jól megfizetett.

Abban a világban, amelyről Jézus beszél, a kegyelem világában  nincsenek megszerzett jogok, amelyeknek érvényt kellene szerezni. A kegyelem Isten ingyenes adománya. Világos, hogy nekünk embereknek közre kell működnünk az üdvösség munkálásában, de az üdvösség valami olyan mérhetetlen kegyelem, hogy mindig csak ajándék maradhat, még a legjobban elvégzett munka után is.  Isten világa szép és jó, hiszen Isten szép világot teremtett. Az is szép és jó, ha én is adok hozzá valamit: ha jól végzem a munkámat, ha kezem nyoma meglátszik környezetemen: szebbé, tisztábbá teszem környezetemet. Isten az ő munkásai között nem tűr meg féltékenységet,  irigységet. Sőt, csak azokat ismeri el  saját munkásainak, akik tudnak örülni mások sikerének, boldogulásának.

Az egész világ az Istené, ő teremtette, hozta létre. Mi csak használói vagyunk ennek a világnak. Ádámot és Évát úgy helyezte Isten a paradicsom kertjébe, hogy gondozzák, és műveljék azt.  Minél nemesebb, lelkibb a munkánk, annál igazabb, hogy Isten munkatársai vagyunk a földön. Hiszed, hogy Isten legnemesebb alkotása, munkája maga az ember, azaz te vagy?

Éppen ezért milyen szép az a munka, amely harmóniában van Istennel: amely szolgála a lelki világot is, növeli a hitet, az erényt, az erkölcsös életet.

Tudod-e, hogy az égbekiáltó bűnök egyike a munkások bérének igazságtalan visszatartása? (A szándékos gyilkosság,  abortusz,  az özvegyek, árvák nyomorának nagyobbítása mellett a munkások bérének igazságtalan visszatartása tartozik az égbekiáltó bűnök közé.)

Hogyan működhetett az igazságos bérezés a polgári Magyarországon? Egy szép valóság a 19.-20. századból, az alföldi Kecelről:

A szőlő meghonosodásával Kecelt az Esküdt Férfiak Tanácsa, olyan ötvenfős tanács vezette, akik közül huszonöt nem rendelkezett földdel, tehát napszámos vagy más földmunkás volt, és csak a tanács másik felét tették ki a gazdák. A tanács külön rendelettel határozta meg a szőlőmunkások bérét, a napszámot, és egyéb munkálatok árát, ily módon biztosították a szőlőmunkások megélhetését.

          Várhat-e egy keresztény ember jutalmat a munkájáért? Természetesen. Sőt maga Jézus is megígéri a mennyi jutalmat.  Mégis, a kísértésünk abból ered, hogy szinte jogos igényt formálunk a jutalomra, követeljük a bért,  azt akarjuk, hogy Isten a földi jómódban lássa jutalmazásunkat. Valóban, az ószövetségi gondolkodásmód ilyen volt. Lásd a szenvedő Jób estetét. Miután kiállta a sok-sok próbát, Istentől hosszú életet kapott, nagy gyermekáldást, és még több lett a gazdagsága, vagyona itt a földön. Persze  Jób korában, az Ószövetségben mily keveset tudtak az örök életről, Isten üdvözítő tervéről.

Ma is, ha nem jön időben a jómód, akkor sokak számára a kiábrándultság, a kétely, a keserűség, sőt hitetlenség fakad. Jób, a kinyilatkoztatás teljessége nélkül, az örök élet reménye nélkül sem ingott meg hitében, mi a világ legkisebb kihívásakor összeomlunk.

Az is igaz a másik oldalról, hogy a Szentírás tele van ígéretekkel, jutalommal.

Azonban ezen ígéretek egyike sem ingyenes: kell a mi hozzáállásunk, igenlésünk, és kellenek jó cselekedeteink. Mindezek hitünk jutalmai. Ahogy Jézus mondja oly sokszor: Menj, hited meggyógyított téged! - Milyen ígéreteket ad nekünk a Szentírás? - Olyanokat, melyek a belső világunk javára, lelkünk épülésére vonatkoznak.  A kegyelmet, az irgalmat, a lelki békét. Hidd el, a szebb világot csakis azok munkája építi, akik tudnak önzetlenek lenni.

- Ekhart mester mondja:

„ Az embereknek nem mindig csak arra kellene gondolniuk, hogy mit is kell megtenniük: inkább azon kellene gondolkodniuk, milyeneknek kellene lenniük. Ha ők maguk jók lennének,  finomak, a tetteik is ragyogóak lennének. Ha te magad igazságos vagy,  műveid is igazságosak lesznek.  Ne hidd tehát, hogy üdvösséged  valamilyen cselekedeten múlik: saját belső mivoltodon múlik. Nem a tettek szentelnek meg minket,  hanem nekünk kell megszentelnünk tetteinket.”

Urunk, Jézus! Te is dolgoztál itt a földön. Kérünk, úgy vezérelj bennünket,  hogy a szívünket, lelkünket is beleadjuk munkánkba. Segíts, hogy büszkeségnek, sikernek értékeljük munkánk, fáradozásunk eredményét, akkor is, ha csak egy kis házimunkát, a köteles szolgálatot végeztünk el. Jézus, te legyél példaképünk a nem fáradó szorgoskodásban. Ámen.

 

Horváth Zoltán Újpest Főplébánia

SZENTMISEKOMMENTÁR

Bertalan atya kommentára

A HÍVEK ÜDVÖZLÉSE UTÁN: A szentmisében találkozik Krisztus és a lélek. A lélek olyan, mint az ősegyház templomában a mozaik kép, amely egy trónust ábrázol. Üresen áll, készen arra, hogy az uralkodó elfoglalja. Így várjuk mi is találkozásunkat az Úrral. Előkészületünk fontos része az őszinte bűnbánat.

ELSŐ KÖNYÖRGÉS UTÁN: A pap Isten követe hívő népéhez. Az Úr nevében elnököl a gyülekezetben. Az Úr követe az is, a szent olvasmányt és a szentleckét felolvassa. Általuk Isten beszél.

FELAJÁNLÁSI KÖNYÖRGÉS UTÁN: Amióta ember él a földön, mindig mutatott be áldozatot az Istennek. A termés zsengéjét, munkája gyümölcsét, állatait áldozta föl az Úrnak. Minden adomány véges értékű. Jézus Krisztus áldozata más. Bár ez is évezredek áldozatainak sorába tartozik, mégis végtelen értékű, hiszen az Isten-ember mutatja be a kenyér és a bor színében.

ÁLDOZÁSI KÖNYÖRGÉS UTÁN: A szentáldozás részesedés az áldozatban. Nemcsak úgy, hogy általa Jézus élete növekszik bennünk, hanem úgy is, hogy mi is áldozatosabban élünk. A neki tetsző életáldozatot kedveli az Isten igazán. Mindennapi áldozatul mutathatjuk be hitünk szerinti életünket az emberek között.


ELMÉLKEDÉS

Gondolatébresztő képek:


Információ, észrevétel, kapcsolat: info[kukac]plebania.net
Probléma esetén: segítség