Főoldal Újdonságok Fórum
Liturgikus naptár
Vasárnapi gondolatok
Hétköznapi gondolatok
Szentek ünnepei
Irattár

dolgozoszoba[kukac]plebania.net
Levél a szobafelelősnek

 
DOLGOZÓSZOBA

Évközi idő, C év, évközi idő 23. vasárnapja

Kiss Ulrich SJ 2004

23. ÉVKÖZI VASÁRNAP C ÉV_2004_09_05.

Tehát mindaz, aki közületek nem mond le mindarról, amije van, nem lehet az én tanítványom.
Lk 14,25-33
Abban az időben: Amikor Jézust nagy népsokaság követte, ő hozzájuk fordult, és így szólt: Aki hozzám jön, de nem gyűlöli apját, anyját, feleségét, gyermekeit, fivérét és nővéreit, sőt saját magát is, nem lehet az én tanítványom. Aki tehát nem hordozza keresztjét, és nem így követ, nem lehet az én tanítványom.

Ha valaki közületek tornyot akar építeni, vajon nem ül le előbb, hogy kiszámítsa a költségeket, hogy van-e miből befejeznie? Mert ha az alapokat lerakta, de (az építkezést) befejezni nem tudta, mindenki, aki csak látja, gúnyolódni kezdi: „Ez az ember építkezésbe fogott, de nem tudta befejezni.” Vagy, ha egy király hadba vonul, egy másik ellen, előbb leül és számot vet, vajon a maga tízezer katonájával szembe tud-e szállni azzal, aki húszezerrel jön ellene? Mert ha nem, követséget küld hozzá még akkor, amikor messze jár, és békét kér tőle. Tehát mindaz, aki közületek nem mond le mindarról, amije van, nem lehet az én tanítványom.

Ha átmegyünk a Margit hídon Pestről Budára menet, a Rózsadomb oldalán évek óta egy beruházási romot láthatunk: egy befejezetlen szállodát. „Aki csak látja, gúnyolni kezdi?” De kit gúnyoljon? Hisz ellentétben Jézus korának palesztin kisvárosaival, ma vajon hány pesti tudja, kinek köszönhetjük a szörnyű csúfságot? Ne higgyük, hogy ez csak nálunk létezik. Bonnból Kölnbe menet éveken keresztül egy hasonló befejezetlen épületet láthattam, valahányszor az autópályán a két város között utaztam. Modern korunk sajátossága az anonimitás, azaz a tettesek névtelenek. Így senki sem érzi magát találva, ha elmeséljük Jézus két paraboláját. S amint a két – és sok más – példa mutatja, egy egész régió, egy egész város közérzetét rontja hosszú távon egyesek rövidtávú gondolkodása. Azaz nem egészen magánügy ez! Közügy. A kellő előzetes megfontolás nélkül indított háború is az. Mondjak példát a közelmúltból? De hisz még nem is múlt! Tetteink következménye évekig, évtizedekig kísért.

Jézus története azonban nem közgazdaságról, nem is stratégiáról szól, bár vezérigazgatók és tábornokok is megszívlelhetik. A hangsúly a kis szón, a „tehát”-on van. A következtetésen, amit a két történet szemléltetni óhajt. Aki tanítvány akar lenni, annak két dolgot kell tudnia: „keresztet” azaz előre nem tervezhető, semmiféle megelőző gyakorlattal ki nem védhető nehézségeket vállal, így a magányt, miközben le kell mondania mindarról, „amije van”, pontosabban, amit magáénak hisz, amihez ragaszkodik. Címekről is, ingatlanokról is, - de minek soroljam? Mindenkinek arról, ami nélkül úgy véli, nincs értelme, nem éri meg stb. Arról, amibe szíve szerint kapaszkodna, amihez ragaszkodna. Ha csak: nem fontosabb neki az Úr barátsága. Ugyanis itt választásról van szó. Nem a semmiért mondunk le mindenről, hanem a Teljességért, a Mindenért. Akármilyen furcsa, de ez jó vásár. És mi mégis (jog) – é egyéb címeinkhez és ingatlanainkhoz ragaszkodunk. Ha őszinték vagyunk, rájövünk, hogy nem is vagyunk tanítványok. És szabadok sem vagyunk. Ami ugyanaz.

 Kiss Ulrich SJ

 

Dr Benyik György 2004

Évközik 23. vasárnap

Lk 14, 25-33

„Krisztus követése”

 

Ez a szakasz Jézus mondások gyűjteménye, amelyet az ideális tanítvány témája kapcsol egybe.  A szakasz visszatérő motívuma „ha valaki” (26..27.v.), „mert ki az, aki közületek” (28.v.), „egy ember építkezni kezdett” 3.v.), „egy király” (31.v.). Mindegyik bevezető formula arra hívja fel a figyelmet, hogy bár egyedi esetet mond a szerző, de általános érvényű szabályt akar közölni ezzel. A 26.v-ben a Jézus követés átrendezi a családi kapcsolatokat. A 27. vers-ben a Jézus követés nehézségeire és terheire figyelmeztet. A 28.v. Arra utal, hogy a Jézus követés egy tervszerűen megtervezett élet.  A 31. vers pedig arról beszél, hogy a Jézus követés egyben harc az ellenséges hatalommal a gonosszal. Így érkezünk el a végső vershez, a 33-hoz amelyben kiderül Jézus követés csak akkor lehetséges, ha valaki „lemond minden vagyonáról”, csak akkor lehet Jézus tanítványa.

A szöveg hátterében és az elrettentő példázatokat az okozza, hogy Jézus tömeg veszi körül. Népszerű és olcsó messiási reményeket keltő prófétának gondolják sokan. Aki gyógyítja a betegeket, ingyen kenyeret ad az éhezőknek, szembe tud szállni a farizeusok vallási nyűgjeivel, róla tehát azt remélik most fogja helyreállítani Izrael királyságát. A nép lelkesedése fokozatosan ruházza fel Jézust és az általa hirdetett eszméket politikai tartalommal a nép szemében. Követői, az apostolok közül a Zebedeus testvérek anyja már a jövendő királyságban fiainak a miniszterséget, vagy valami hasonló pozíciót akar biztosítani. Jézusnak tehát el kell mondani a tömegnek, amely őt körülveszi, hogy akár hiszik akár nem a tanítványsága nehézségekkel jár. Lukács az első jeruzsálemi út előtt már beszélt erről (9,23-27.57-62) és később is visszatér erre a témára (16,1-31 18,24-33). Sokan ezt a szöveget a monasztikus szerzetesség alapalkotmányának tekintik, pedig Jézus egyszerűen a követésének feltételeit szabta meg. Jézus követőjének útja, csak Jézus útja lehet, ahhoz pedig szervesen tartozik a kereszt út is, csak ezen keresztül lehet Isten tervét megvalósítani.

Az egyházban sokan úgy gondolják különbség van a keresztény ember és a szerzetes között. Ugyanis épen ezen figyelmeztetések kapcsán úgy gondolják, hogy a szerzetes a lemondáson és a világtól való elforduláson keresztül önmagába fordul, egy olyan kevesek számára kiválasztott életet él, amelyet minden keresztény ember nem képes követni.

A konkrét figyelmeztetések itt is szimbolikus jelentőséggel is bírnak. Sokan úgy gondolják a család adja a legfőbb boldogságot. Jézus nagyra tartja a családot, de nagyon jól tudja önagában még nem mennyország (26.v.). Jézus nagyra tartja az iránta való lelkesedést, de tudja csak akkor van értelme, ha ez a lelkesedés nehézségeket is el tud viselni (27.v.). Jézus nagyra tartja azok döntését, akik mellette döntöttek, de tudja, csak az képes kitartani mellette, aki  számol az ellenségeskedéssel, az üldözéssel és tervszerűen felkészül rá és lelkét is felkészíti (29.v.). Jézus nem fanatikusokat akar maga körül látni. Akik könyörtelenül elpusztítanak mindent, ami nem szent. Tudja ez a világ még sokáig nem lesz szent, a gonoszsággal együtt kell élni, az erőinket fel kell mérni. (31.v.)

A kereszthordozás (27v.) a szövegben még nem Jézus keresztjére vonatkozik, hanem arra az általános tapasztalatra, hogy a kivégzésre ítéltnek magának kellet hordozni a kivégző kereszt vízszintes szárát. Ez a szókép is szimbolikus jellegű, mindannyian hordozzuk saját gyengeségeinket, amelyek meggyötörnek bennünket, de csak ezek által válhatunk Jézus tanítványivá.

 

Gondolatébresztő képek:


Információ, észrevétel, kapcsolat: info[kukac]plebania.net
Probléma esetén: segítség