Főoldal Újdonságok Fórum Üzenetek Képeslapküldés Házirend
Liturgikus naptár
Vasárnapi gondolatok
Hétköznapi gondolatok
Szentek ünnepei
Irattár

dolgozoszoba[kukac]plebania.net
Levél a szobafelelősnek

 
DOLGOZÓSZOBA

Évközi idő, A év, évközi idő 26. vasárnapja

Dr. Benyik György 2005

Évközi 26. vasárnap
Máté 21,28-32
„Nem megyek, később meggondolta magát, mégis kiment”

Ezt a történetet szívesen alkalmazzuk a zsidók és a pogányok viszonyára. Minden okunk meg van rá, hiszen Jézus korában a farizeus és írástudó ellenfelei leginkább azt kritizálták, hogy a Mester nem csak a választott nép fiaihoz beszélt.
Ebből a szempontból a legzseniálisabb a példázatban, mindkét fiút ugyanattól az Atyától származtatni, hogy ne mondhassák Jézus ellenfelei, hogy a pogányok nem Isten gyermekei.
De lehet, hogy Máté saját közösségében mást is felfedezett. Jézus tanításának elfogadása néha csak elvben történt meg. Az elméleti egyetértést nem követte gyakorlati tett. Gyanítom ezt a példázatot, azért őrizték meg, hogy ezt a problémát kezelni tudják. Gyanítom ezért olyan kellemetlenül konkrét ezt a történetet végighallgatni manapság is.
Az antik elképzelés szerint a gondolkodás központja a szív. Ha az ember valamit szívében elfogad, akkor természetesen követi is azt. A modern ember a gondolkodás központjának az emberi agyat tekinti. A belátott igazság azonban ebben az esetben nem jelent követett igazságot is. Manapság szétvált a tudományos és az emberi meggyőződés. Emiatt tág tere maradt az ideológiáknak. Sőt az irodalom is divatos figurává tette azt az irodalmi hőst, aki másként gondolkodik, mint ahogyan cselekszik. Művészileg ugyanis sokkal izgalmasabb leírni egy ellentmondásos egyéniséget, mint ábrázolni egy tisztán jó vagy rossz embert. Ráadásul a példabeszéd nyomán biztosan, de lehet, hogy  magunktól is felfedeztük már, az ember soha nem olyan egysíkú, hogy csak igent és nemet tudna mondani. Inkább igen és nem között vívódik. De a példázat azt a kérdést is felteszi, hogy vajon egy cselekedet igazán értékes marad akkor is, ha ellentmondásos gondolatok kísérik? A történet szerint azonban minden elméleti megfontolás ellenére azért az mégis a leglényegesebb, hogy az ember tetteiben engedelmeskedik-e Istennek vagy sem?
Jézus mikor a végítéletet leírja, soha egyetlen dogmatikus tételt nem említ, amellyel ítélet előtt megvizsgálná a híveket. Nem kell hittan kérdésekre felelni. Hitvallásunkat tettekkel kell bizonyítani. „éheztem és ennem adtatok, szomjaztam és innom adtatok, ruhátlan voltam és felruháztatok, börtönben voltam és meglátogattatok”. Ezek az utolsó ítélet kérdései. Csupa olyan kérdés, amely tettre, cselekvésre kérdez. Ez is bizonyítja Jézus vallása nem elméleti vallás, nem a hittételek vallása, hanem a példa értékű tettek vallása.
Velenyetyinov felismerte „nehéz élni, ha semmit sem csináltunk, hogy megszolgáljuk helyünket az életben.”
Érdekes, hogy ezzel a problémával Jakab apostolnak is foglalkoznia kellett (Jak 2,14.), ezért kérdezte meg közösségétől: „mit használ, ha valaki azt állítja, van hite, belőle fakadó cselekedetei azonban nincsenek?” (19) „Ha tettek nélkül megmutatod nekem a hitedet, tetteim alapján én is bebizonyítom neked a hitemet."
B.Gy.

Kiss Ulrich 2005

Jó emlékezni arra, hogy ez a történet a múlt heti – nagy vitát keltő – példabeszéd párja, és hogy mindkettő Isten országának sajátos logikájáról szól. Könnyen belebonyolódunk azonban saját ellentmondásainkba, ha a mindennapi élet, s főleg, ha a közgondolkodás keretében értelmezzük. Mégis elsőnek kezdjük talán a történetet, mint valós eseményt értelmezni: ahogy egy tanár, ahogy egy bíró, ahogy egy mérnök stb. tenné.

A két fiú egy embernek volt a fia, magyarán testvérek voltak. Amiből ha nem is kényszerítően, de az esetek többségében mégis az következik, hogy azonos nevelést kaptak. S persze minden gyakorló szülő tudja – a gyakorlott meg még inkább – hogy bizony nincs két egyforma gyerek. A sokgyermekes be is helyettesítheti sorra gyermekeit a történetbe, és elmélázhat: melyik hogyan viselkedne? Eljátszhatjuk persze a szerepet úgy is: én és testvérem hogyan válaszoltunk volna egykor az apai kérésre? Mert persze nem csak két variáns lehetséges: van, aki azt mondja, Nincs kedvem!, s nem is megy ki. Van, aki azt mondja, Szívesen, uram! – s megy is. Ők kimaradtak a történetből. Szeretnénk, ha mi a mintafiúk lennénk? Azok is vagyunk?

S az Úr szőlőjébe – hogy továbbvigyük a történést Isten országába – hányan mennek el kapálni azok közül, akiket meghívtak? Minden második? Ez lenne a történet, mai szemmel nézve, nagyon is jó aránya. Az egyházmegyei szemináriumi vezetők és a szerzetesrendek újoncmesterei még számtalan variánssal tudnák gazdagítani a példát! Van aki, ugye ki is megy a szőlőbe, de otthon felejti a kapát, mint az egyszeri orosz kolhozparaszt, akinek gondja volt a párttagsági és szakszervezeti könyvecskére, sőt a vodkácskára is, – ezek nélkül soha nem ment ki a földre – de a kapácskát bizony otthon hagyta! S persze kint a szőlőben is lehet disputálni, cigarettázni vagy tereferélni! Más szóval a munka, ami sok verejtékkel jár, nem az egyetlen lehetséges választás. Lám, mégse olyan könnyű megválaszolni, hogy végül is ki teljesítette – ki teljesíti – az apa akaratát. S akkor nem is említettem még, hogy az apa lehet, hogy épp a lustábbik fiát szereti legjobban. Fel tudjuk ezt fogni?

Kiss Ulrich SJ

 

Fülöp Ákos

ézus Krisztus lelkületével. 
Hétköznapjaink keresztény életét Jézus lelkületével szeretnénk élni. Milyen is volt Jézus lelkülete? Pál apostol szavai szerint engedelmes volt az Atyának, egészen a kereszthalálig. Jézus lelkülete a másikra való odafigyelés, a szenvedő ember felemelése, a megerősítés. Mindezeket szeretnénk gyakorolni mindennapjainkban.
Jézusra figyelve, az Isten akaratát keresve, megesik, hogy rossz döntést hozunk. De van lehetőség javítani, változtatni, jóra fordítani. Ahogy az egyik fiú tette: megbánta, és mégis kiment a szőlőbe dolgozni.
Isten szeretetének üzenetét, Krisztus lelkületének bemutatását a Szentírásban találjuk meg. Éppen ezért fontos, hogy napról napra kézbe vegyük, olvassuk, keressük, mit üzen számunka Jézus. A mai vasárnap különleges üzenete, megerősítése, hogy hallgatni akarom Isten szavát a Szentírásból. Egy-egy részt olvasva bátran kérdezzem meg magamtól, mit is jelent nekem, személy szerint az olvasott szakasz. Hogyan áll ez az én életemben? Mit tudok megvalósítani belőle? Miben kell változnom, hogy a Biblia szerint éljem életemet.
Persze, lehetnek olyan részek, amelynél bizonytalan vagyok, mit is akar Jézus tőlem, hogyan is értsem az adott szakaszt. Az Egyház értelmezése ezért fontos. A Szentlélek működése leginkább az Egyházon keresztül mutatkozik meg. Ezért akarom úgy hallgatni a Szentírást, úgy figyelni a magyarázatokra, hogy az Egyház hite fényében olvassam és értsem a Biblia üzenetét.
     Fülöp Ákos plébános

Évközi 26. vasárnap 

Bevezetés
Vedd a könyvek könyvét, a Szentírást – mondja a püspök a lektorrá avatottnak. A felszentelt diakónusnak az evangéliumot adja át a püspök,  hogy amit olvasol hidd, amit hiszel éld, amit élsz azt hirdesd. A püspökszentelésnél pedig a szentelő imádság alatt a nyitott evangéliumot tartják a szentelendő püspök feje felett. Mindezek a mozzanatok a Szentírás fontosságát mutatják számunkra. Szent Jeromos, a nagy biblia fordító ünnepe táján a Szentírás vasárnapot ünnepeljük, és szeretnénk egyre jobban megismerni és élni a szentírási üzenetet, az Isten akaratát.

Könyörgés
Istenünk, te leginkább azzal mutatod meg irgalmasságodat, hogy könyörületes és irgalmas vagy hozzánk. Áraszd reánk szüntelenül kegyelmedet, hogy teljes odaadással törekedjünk az örök boldogságra, amelyet megígértél.


Igeliturgia
Olvasmány: Ez 18,25-28 Ha a bűnös elfordul bűnétől, megmenti életét.
Szentlecke: Fil 2,1-11 Ugyanazt a lelkületet ápoljátok magatokban ,ami Jézus Krisztusban volt.
Evangélium: Mt 21,28-32 Ne szavakkal, hanem tettekkel szeressük Istent!


Hívek Imája

Pap: Imádkozzunk testvéreim, a mennyei Atyához, aki úgy szeretett minket, hogy egyszülött Fiát adta értünk.
1. Add, Urunk, hogy szentatyánkban, püspökeinkben és papjainkban ugyanaz a lelkület legyen, amely Krisztusban volt, hallgass meg Urunk!
2. Erősítsd meg hívő népedet, hogy a Szentírást olvasva egyre jobban megismerje akaratodat, és életét egyre jobban akaratod szerint alakítsa, hallgass meg Urunk!
3. Adj erőt az országok vezetőinek, hogy Krisztus lelkülete szerint vezessék országukat, hallgass meg Urunk!
4. Adj erőt, hogy felismerjük, ha helytelenül döntöttünk, és legyen erőnk és bátorságunk hibánkat kijavítani, hallgass meg Urunk!
5. Az evangélium örömhíre erősítse a szenvedőket és a betegeket, hallgass meg Urunk!    
Pap: Mindenható Istenünk, te a Szentírás által adta kezünkbe Igédet, hogy naponta hallgathassuk, naponta találkozhassunk veled Igéd által. Adj erőt, hogy figyelmesen hallgassuk szavadat, és életünkben meg is valósítsuk. Krisztus a mi Urunk által!

Áldozás utáni könyörgés
Urunk, Istenünk, szolgáljon ez a mennyei misztérium testünk és lelkünk megújulására, hogy az örök dicsőségben társörökösei legyünk Fiadnak, akinek halálát hirdetjük és vele együtt szenvedünk. Aki él és uralkodik,

 


Információ, észrevétel, kapcsolat: info[kukac]plebania.net
Probléma esetén: segítség