Prohászka Ottokár imája. (Áldások, imádságok / Ima - Pápák, Egyházi vezetők imái) Bekerült: 2005.03.06. 18:52 Megnyitva: 1948. alkalommal
Ó Istenem, szeretlek téged forrón, mélyen, nem mert a kárhozatos szörnyű éjjen örök tűzbe vetsz, ha elhagylak, vagy mert egednek ékességet szent örömben úszó angyali zenéjét ígéred nekem szárnyaid alatt. Hanem, mert a kereszten karjaid kitárod emberi szívemet szívedre vártad, rútul kiszögezve, jaj felém hajoltál, vérfutotta arcod forró tüzes oltár! Bűnömért viselted szörnyű ékességet. meg nem állottál gyötrelmek mezsgyéjén: átmentél az éjjek szörnyűséges éjjen, gyalázat és szitok, lélekhóhérok és gyötrelemkárpitok födtek, kísértek, jaj az utolsó szóig! Rettentő mértékkel mered szeretésed! Ó hadd legyek én legyek könnyező vetésed, Ó hadd legyek, én legyek a te aratásod, míg gyötrelmeiddel lelkem földjét ásod. Szeretlek, szeretlek nem mert megmentettél, hanem mert a vérig, halálig szerettél. S amint Te szerettél szeretlek most téged, életem és lelkem felkínálom neked. Szeretlek, szeretlek te vagy a királyom, Istenem, Mindenem, örök mennyországom. Amen Ajánld ismerősödnek is!
|