Főoldal Újdonságok Fórum
Kateketikai ötletek
Áldások, imádságok
Szentségek
Szilvarérum
Színdarabok
Humor
Énekek
Katekézisek
Versek
Előadások
Hittanóra - vázlat, ötletek
Történetek
Segédanyagok
Technikai segítség

Szertartáskönyvek

hittanterem[kukac]plebania.net
Levél a szobafelelősnek

 
HITTANTEREM

Erkölcs (Szilvarérum / Erkölcs)
Bekerült: 2003.06.05. 08:40
Megnyitva: 2297. alkalommal

Lejeune francia genetikus figyelmeztetett, hogy végzetes lehet az emberi, erkölcsi értékek eltörlése, ha a színen már csak az ész, a félelmetes, mindent tudó és gátlástalan rátio marad. Idézte az angol Chesterton paradoxonját: Eszeveszett az, amely mindent elveszt az esze kivételével.

(Új Ember 1978. VI. 11.)

Mióta a köz és magánélet elvilágiasodása és a kereszténységtől való eltávolodása egyre határozottabb alakot öltött? A megtagadott keresztény morál helyett megalkotta erkölcsi rendszert állított. Csakhogy ez az ember alkotta erkölcs mindig viszonylagos érvényű volt, függvénye annak a korszaknak, amelynek mindenkori hatalmasai egyedül magukat érezték illetékesnek az erkölcsi jó és rossz a bűn és az erény mibenlétének megállapítására. Így azután kezdve az ókoriaktól, akik szerint jó az, ami a kiválóknak jó és végezve Alfred Rosenberggel erkölcsös az, ami az árja ember számára erkölcsös az erkölcs fogalma meghatározása terén valóságos anarchiának lettünk a tanúi.

(Új Ember 1948. IX. 5.)

Sokan az életükhöz formálják az erkölcsi törvényeket, ahelyett, hogy az életüket formálnák az erkölcsi törvényekhez.

France: Erkölcstelennek azt az erkölcsöt nevezzük, amelyik nem azonos a miénkkel.

Fieding: A férfi szándékai tisztességesek. Így szokták ugyanis mondani, ha házasság útján rabolják el a nő vagyonát. Savonarola idején az erkölcs olyan mélyre süllyedt, hogy a festők a Szent Szűz és a legtiszteltebb szentek alakjában, híres kurtizánokat, vagy a saját szeretőjüket ábrázolták. Az 1496-os karneválban, a firenzei nép a Piazza della Signorián, máglyafénynél táncolt, mulatozott, és még a kisgyermekek is részegen támolyogtak. Az utcákon, és tereken szabadon szeretkeztek fiatalok, és öregek a szemérmesebbek a házak kapuja alatt. Mindenféle szenvedély nyilvánosan kereste kielégülését. A gyermekek és ifjak pedig, részegen, kövekkel dobálták egymást, szabályszerű háborúban, minden alkalommal több gyermek vesztette életét.

(Barabás Tibor-Máglyák Firenzében)

Fekete Gyula író: A valláserkölcs olyan erkölcsi tartást ad a hívőnek, amely teljességgel összhangzatos, vagy összhangba hozható a szocialista erkölccsel. Az a törekvés viszont, amely minden áron igyekszik eltávolítani a hívőket az Istenhittől, a valláserkölcstől, miközben arra sincs elég ereje, eszmei töltése, első sugárzása, hogy a szocialista erkölcsi tartást megadja nekik-felmérhetetlenül veszedelmes törekvés. Általában is a társadalomra, de különösen a szocializmusra. Bőven termi a nihilt, a teljes erkölcsi bomlottságot, felelőtlenséget, a féktelen önzést, törtetést, a magamnak élek változatait, és mindezek nyomán az új feltételekhez alkalmazkodó élősdiséget, a bűnözési hajlamot.

(Vigília 1977. dec.842. o.)

Pascal: Nem rendkívüli teljesítményeiből, hanem hétköznapi viselkedéséből állapítjuk meg, mire képes valakinek az erénye.

(Gondolatok139.)

Mahatma Ghandi: Csak akkor nevezhetünk valamely cselekedetet erkölcsösnek, ha erkölcsös szándék volt az ösztönzője. Még a legjobb cselekedet is megszűnik erkölcsösnek lenni, ha önzés tapad hozzá.

(Dr.Vita-Végrendelet 132.)

Engels: Morálról és jogról nemigen lehet beszélni anélkül, hogy ne térnénk ki az úgynevezett szabad akaratnak, az ember beszámíthatóságának, a szükségszerűség és szabadság viszonyának a kérdésére.

(Aforizmák 35)

Gárdonyi Géza: A rút képzetek az ember lelki háztartásának szemétdombja. Minek forgatni?

(Földre néző szem 10)

Goethe: Bizonyos erények a kor sajátjai, s ugyanúgy a velük vonatkozásában álló hibák is.

(Maximák 764)

Ahol fel kell adnom erkölcsiségemet, nincs többé hatalmam.

(Maximák 830)

Szívesebben beismerjük erkölcsi tévedéseinket, hibáinkat, fogyatékosságainkat, mint a tudományosokat.

(Maximák 383)

Oka ennek az, hogy a lelkiismeret alázatos, sőt, szinte tetszeleg magának a megszégyenítettségben, az értelem viszont gőgös és kétségbeesésbe hajszolja, ha valamit visszavonni kényszerítik.

(Maximák 883)

Gyorsan előre a célhoz, nem töprengve az eszközökön.

(Maximák 890)

Aquinói Szent Tamás szerint az erkölcs: Motut rationalis creaturae ad Deum.(=Az eszes teremtmény törekvése Isten felé.)

Gandhi : Mindaddig, míg nem érzünk rokonszenvet és szeretetet minden élőlénytársunk iránt, nem mondhatjuk, hogy megértettük az erkölcs törvényét. Az olyan köztársaság, amelynek nem az erkölcs az alapja, az, amelynek tagjai nem önzetlenek, rosszabb bármely önkényuralomnál.

Kant: Lelkemet két dolog tölti el, annál jobban megújuló és öregbedő csodálattal, és tisztelettel, mind többször és tartósabban foglalkozik vele gondolkodásom: A csillagos ég felettem, és az erkölcsi törvény bennem.

Alexis Carrel: Ha találkozunk olyan ritka emberrel, akinek magatartását erkölcsi eszmények irányítják, önkéntelenül tisztelettel tekintünk rá. Az erkölcsi szépség kivételes és megkapó tünemény, az ember nem felejti el. A szépségnek ez a formája megragadóbb, mint az, amelyik a természetben nyilatkozik meg. Akik ez isteni adomány birtokában vannak, megmagyarázhatatlan hatalomhoz jutnak, az erkölcsi erő sokkal nagyobb mértékben növeli értelmüket, mint akár a tudomány, akár a művészet. Az erkölcsi szépség a civilizáció alapja.

Berzsenyi: Minden ország támasza, talpköve, a tiszta erkölcs, mely, ha megvész, Róma ledűl, s rabigába görbed.

Schiller: Szabadsághoz, s erőhöz más, mint erkölcs nem vezet.

Friedrich Schlegel: Maximák, ideálok, imperatívuszok, és posztulátumok, ma olykor az erkölcs aprópénzei.

Pellico: Csak az erényes ember bír olyan előnyös tulajdonságokkal, melyek érdemessé teszik a barátságra.

Stefenson: Az igazi Bábel, az erkölcsi felfogások sokfélesége.

Svevo: Az erkölcstelenség büntetése büntetendőbb, mint az erkölcstelen tett. Az ember gyűlöletből, vagy szeretetből gyilkol, ámde propagálni a gyilkosságát, csak a gonoszság képes.

Ady: Isten, Krisztus, és erény sorban, Minden, mit áhítok- S mért áhitok?-ez magamnál is, Ó jaj, nagyobb titok. Szépség, tisztaság és igazság, Lekacagott szavak, Ó bár haltam volna meg akkor, Ha lekacagtalak!

Montesquieu: Századunkban annyira tisztelik a fizikai ismereteket, hogy az erkölcsiek iránt már egészen közönyösek.

Kant: Az erkölcs nem arra tanít, miként legyünk boldogok, hanem hogy miként tegyük magunkat méltóvá a boldogságra.

Seneca: Az a fontos, hogy bármit olvasol, rögtön az erkölcseidre vonatkoztasd.

Vámbéry R.: A kriminálpolitika iránytűje az erkölcstan.

Marcus Aurelius: Az erkölcsi tökéletesség velejárója, hogy minden napot úgy élsz le izgalom, ernyedtség, alakoskodás nélkül, mintha az volna az utolsó. Az értelmes és társas életre született lény kára vagy java nem attól függ, ami éri, hanem attól, amit tesz. Éppen így, erényességet, vagy bűnösséget sem az dönti el, ami éri, hanem amit cselekszik.

Rochefoucauld: Nagyobb erények kellenek a jószerencse elviseléséhez, mint a balsors elviseléséhez. A képmutatás, a bűn hódolata az erény előtt. Az erény becsületére el kell ismerni, hogy az embert nem érheti nagyobb szerencsétlenség, minthogy bűn által vesszen el. Erényeink többnyire álcázott bűnök.

Balzac: Az erkölcs a nemzetek képmutatása. Az az alkotmány, mely nem hatol be az erkölcsökbe, csak hiú papírlap.

Eötvös: Az erény, mint Aristotelés mondja, két szélsőségnek kellő közepe. Tudni, hogy semmit sem tudunk, a görög bölcs szerint, minden bölcsesség kezdete; belátni, mily gyengék vagyunk, az alapja, gyakorlati erkölcsiségünknek.

Konfuciusz: Az erény nem maradhat egyedül, biztosan társra talál.

Fülöp L.: Malum est nihil.(=A rossz egy nagy semmi.) Ha a rossz csak semmi, a bűn, s pokol semmi? S így Jézus mit művelt? A semmit vette el?

 Juhász Gyula: A régi naivák a fiatal ártatlanságot ábrázolták. Az új naivák a fiatal romlottságot.

Leo-A : salto morale veszélyesebb a salto mortale-nál. (=Az erkölcsi halál veszélyesebb a halálugrásnál.)

Goethe: A szellemi műveltség fejlődhetik, az emberi ész uralma kitágulhat, amennyire csak tud, és akar, de a kereszténység nagyságán és erkölcsi magaslatán túl nem terjedhet.

Phaedrus Aesopus meséje szerint az éhségtől űzött róka a magas szőlővesszőn szép érett szőlőfürtöt pillantott meg. Hiába ugrált érte, de nem tudta elérni, és végül is azzal távozott: Mondum natura est, nolo acerbam sumere.(=Nem érett még, nem akarom a savanyút magamhoz venni.) Így vannak sokan a krisztusi erkölccsel is, akik ellene mondanak annak, főként azért, mert életükkel nem tudnak annak magaslatára felemelkedni. Bármilyen szép is, mint az érett szőlő, kijelentik: "Savanyú a szőlő." Nem való az embernek a keresztény erkölcs.

Reviczky: És kik tagadnak mindent vakmerően! Kik elpocsékolták az ifjúságot, Vagy koldusok lélekben, S agyukban ferdék, erkölcsben fonákok, Minden csak önlelküknek visszasugára : Az igazság náluk csak hangulat, Gyanakszanak, köpködnek a világra, Mert lelkük tükre torzképet mutat.

Lao-ce: Aki az utat fejleszti magában, abban valósi az erény. Aki fejleszti a családban, abban bőséges az erény. Aki fejleszti a falujában, abban kiváló az erény. Aki fejleszti az országban, abban virágzó az erény. Aki fejleszti az ég alatt, abban teljes az erény. (Az út vagy tan általános érvényű természettörvényt jelent, melynek minden létező alá van vetve, amelynek törvényeit, senkinek sem szabad megsérteni.)

Konfuciusz: Aki erényével gyakorolja a kormányzást, az olyan, akár az északi sarkcsillag, amely mozdulatlanul a helyén marad, bár minden csillag mozog körülötte. Sohase tedd másoknak azt, amit magadnak nem kívánsz. Legyőzni önmagunkat, és visszatérni a tisztességhez, ez az igazi erény? Ami a tisztességgel ellenkezik, ne lásd, ami a tisztességgel ellenkezik, ne halld, ami a tisztességgel ellenkezik, ne mondd, ne tedd.

Karinthy Frigyes: A nőket csak egyféle etika érdekli, a kozmetika.

Ignotus: Az erkölcs: erkölcstelenség, mely közízléssé lett.

Kner I.: Az erkölcs csak nyert volna vele, ha lakatja nem kerül papi kézbe.

Seneca: Sera nunquam est ad bonos mores via, quem poenitet peccasse, paene est innocens.(=Sohasem késő a jó erkölcs útjára lépni, aki megbánja a vétkét, majdnem ártatlan.)

Horatius: Virtus est vitium fugere, et sapientia prima stultitis caruisse. (=Az erény a bűn kerülése, s a bölcsesség kezdete, nélkülözi az ostobaságot.) Juvenalis-Fallit vitium specie virtutis et umbra. (=Gyakran megtéveszt a vétek az erény külszínével és árnyékában.)

Római jogi Digesták: Nem csak azt kell néznünk, hogy szabad-e valami, hanem azt is, hogy erkölcsös-e.

Irk A.: Az erkölcs és jog, ikertestvérek.

Cicero: Virtus hominem jungit Deo. (=Az erkölcs az embert Istenhez köti)

 Magyar közmondás: A jó erkölcs szenved, de soha el nem senyved. A nagy erkölcs után sántít az irígység. Rossz erkölcs megvesztegeti a jó észt. Többet ér a jó erkölcs, mint a jó törvény.

Prohászka: Schopenhauer kétségbe esett a morális felett a modern szellem moralitást valló, s inmoralitásban megrothadó farizeizmusa miatt, Nietsche kétségbe vont minden morálist ki akarván nőni valahogyan a társadalomból, egy másik, de érthetetlen világba hajlott át? Minek a sebeket ünnepélyesen kikötözni, és a fekélyeket a színpadokon felfakasztani, s mindenkinek hánytatóval szolgálni?... Ti betegek vagytok! Fantáziátokat lefoglalják a betegség rémei, szívetekben kísértenek az erkölcstelenség hajótöröttei, ti a világban csak a gyengét, a gazt, a gonosztevőt, orgyilkost, paráznát, házasságtörőt, őrültet, kétkedőt, alávalót, kéjencet látjátok. Ti hasonlók vagytok azokhoz a zöld, zománcos, csillogó legyekhez, melyek csakis a dögre szállnak, a petéiket csak azokba rakják csak le, gondolataitok máshol ki nem kelnek, csak a rothadás miliőjében.

(Diadalmas világnézet 136-)

Prohászka: Az ember az erkölcsi törvény alatt áll, s a tökéletességet csak akkor érheti el, ha a törvényhez mindig s mindenütt, s minden áron engedelmeskedik. Márpedig ez az engedelmesség itt a földön a legkiáltóbb jogtalanságokkal, nélkülözéssel, sőt az egyénnek teljes tönkre jutásával lehet összekötve, s nem érvényesülésre, hanem nyomorúságra vezet. Kell tehát, egy más életnek lennie, hol a jó, s a szent s a felséges, végleg érvényesül.

 (Diadalmas világnézet 184.)

A felelősség érzete, melytől nem szabadulhatunk, s mely egymaga bizonyítja az erkölcsi törvények létét és a lélek halhatatlanságát, mert ki viselné el a kor gúny csapásait, zsarnok bosszúját, gőgös ember dölyfét, utált szerelme kínját, pör-halasztást, a hivatalnok packázásait, s mind a rúgást, mellyel méltatlanok bántalmazzák a tűrő érdemet; ha nyugalomba küldhetné magát egy puszta tőrrel

(Hamlet III.I.szín-Diadalmas világnézet 201.)

Losonczy Géza: Kommunista erkölcs: A marxizmus szerint, azt, hogy valami erkölcsös-e, vagy erkölcstelen, helyes, vagy helytelen, jó-e vagy rossz, nem lehet levezetni semmiféle természetfeletti örök elvből, sem a józanészből, sem az emberi természet örök és változatlan sajátosságaiból. Az erkölcsről alkotott nézeteket végső fokon ugyancsak a termelési viszonyok változása határozza meg az erkölcsök változásait is. Mi tagadunk minden olyan erkölcsöt- mondja Lenin- hogy a mi erkölcsünk a proletár osztályharc érdekeknek van alávetve. Mi az erkölcsünket a proletáriátus osztályharcának érdekeiből vezetjük le.. Mi azt mondjuk, erkölcs az, ami elősegíti a régi kizsákmányoló társadalom elpusztítását és az összes dolgozók egyesülését a munkásosztály körül, mely megteremti a kommunisták új társadalmát?

(Lenin: Szikra Kiadás420-5)

Van-e kommunista erkölcs?

Persze, hogy van? Milyen értelemben tagadjuk mi az erkölcsöt? Abban az értelemben, ahogy azt a burzsoázia prédikálta, amely az erkölcsöt az Isten parancsolataiból vezette le. Ami ezt illeti, mi persze kijelentjük, hogy Istenben nem hiszünk, és igen jól tudjuk, hogy Isten nevében a papság beszélt, a földesurak beszéltek, hogy kizsákmányoló érdekeiket érvényesítsék? Amikor erkölcsről beszélnek nekünk, mi azt mondjuk, a kommunista számára az egész erkölcs abban az összeforrott, összetartó fegyelemben és a kizsákmányolók ellen vívott tudatos tömegharcban áll. Mi nem hiszünk az örök erkölcsben és az erkölcsről szóló mindenféle mesével űzött csalást leleplezzük.

Kalinin: Az erkölcs vagy etika az emberi társadalom keletkezésétől fogva van, és a gazdasági fejlődés határozza meg, természetesen nem automatikusan, hanem képletekben, mint a jogot, a vallást, vagy az emberi társadalom bármely más ideológiai felépítményét. Az emberi társadalom hajnalán az erkölcs az életviszonyokból nőtt ki, és gyakorlatilag az emberek viselkedésének meghatározott szabályaivá fejlődött.Lejeune francia genetikus figyelmeztetett, hogy végzetes lehet az emberi, erkölcsi értékek eltörlése, ha a színen már csak az ész, a félelmetes, mindent tudó és gátlástalan rátio marad. Idézte az angol Chesterto paradoxonját : Eszeveszett az, amely mindent elveszt az esze kivételével.

(Új Ember 1978. VI. 11.)

Mióta a köz és magánélet elvilágiasodása és a kereszténységtől való eltávolodása egyre határozottabb alakot öltött? a megtagadott keresztény morál helyett megalkotta erkölcsi rendszert állított. Csakhogy ez az ember alkotta erkölcs mindig viszonylagos érvényű volt, függvénye annak a korszaknak, amelynek mindenkori hatalmasai egyedül magukat érezték illetékesnek az erkölcsi jó és rossz a bűn és az erény mibenlétének megállapítására. Így azután kezdve az ókoriaktól akik szerint jó az ami a kiválóknak jó és végezve Alfred Rosenberggel erkölcsös az ami az árja ember számára erkölcsös az erkölcs fogalma meghatározása terén valóságos anarchiának lettünk a tanúi.

(Új Ember 1948. IX. 5.)

Sokan az életükhöz formálják az erkölcsi törvényeket, ahelyett, hogy az életüket formálnák az erkölcsi törvényekhez.

France: Erkölcstelennek azt az erkölcsöt nevezzük, amelyik nem azonos a miénkkel.

Fieding: A férfi szándékai tisztességesek. Így szokták ugyanis mondani, ha házasság útján rabolják el a nő vagyonát. Savonarola idején az erkölcs olyan mélyre süllyedt, hogy a festők a Szent Szűz és a legtiszteltebb szentek alakjában, híres kurtizánokat, vagy a saját szeretőjüket ábrázolták. Az 1496-os karneválban, a firenzei nép a Piazza della Signorián, máglyafénynél táncolt, mulatozott, és még a kisgyermekek is részegen támolyogtak. Az utcákon, és tereken szabadon szeretkeztek fiatalok, és öregek a szemérmesebbek a házak kapuja alatt. Mindenféle szenvedély nyilvánosan kereste kielégülését. A gyermekek és ifjak pedig, részegen, kövekkel dobálták egymást, szabályszerű háborúban, minden alkalommal több gyermek vesztette életét.

(Barabás Tibor-Máglyák Firenzében)

Fekete Gyula író: A valláserkölcs olyan erkölcsi tartást ad a hívőnek, amely teljességgel összhangzatos, vagy összhangba hozható a szocialista erkölccsel. Az a törekvés viszont, amely minden áron igyekszik eltávolítani a hívőket az Istenhittől, a valláserkölcstől, miközben arra sincs elég ereje, eszmei töltése, első sugárzása, hogy a szocialista erkölcsi tartást megadja nekik-felmérhetetlenül veszedelmes törekvés. Általában is a társadalomra, de különösen a szocializmusra. Bőven termi a nihilt, a teljes erkölcsi bomlottságot, felelőtlenséget, a féktelen önzést, törtetést, a magamnak élek?változatait, és mindezek nyomán az új feltételekhez alkalmazkodó élősdiséget, a bűnözési hajlamot.

(Vigilia 1977.dec.842.o.)

Pascal: Nem rendkívüli teljesítményeiből, hanem hétköznapi viselkedéséből állapítjuk meg , mire képes valakinek az erénye.

(Gondolatok139.)

Mahatma Ghandi: Csak akkor nevezhetünk valamely cselekedetet erkölcsösnek, ha erkölcsös szándék volt az ösztönzője. Még a legjobb cselekedet is megszűnik erkölcsösnek lenni, ha önzés tapad hozzá.

(Dr.Vita-Végrendelet 132.)

Engels: Morálról és jogról nemigen lehet beszélni anélkül, hogy ne térnénk ki az úgynevezett szabad akaratnak, az ember beszámíthatóságának, a szükségszerűség és szabadság viszonyának a kérdésére.

(Aforizmák 35)

Gárdonyi Géza: A rút képzetek az ember lelki háztartásának szemétdombja. Minek forgatni?

(Földre néző szem 10)

Goethe: Bizonyos erények a kor sajátjai, s ugyanúgy a velük vonatkozásában álló hibák is.

(Maximák 764)

Ahol fel kell adnom erkölcsiségemet, nincs többé hatalmam.

(Maximák 830)

Szívesebben beismerjük erkölcsi tévedéseinket, hibáinkat fogyatékosságainkat, mint a tudományosokat.

(Maximák 383)

Oka ennek az, hogy a lelkiismeret alázatos, sőt, szinte tetszeleg magának a megszégyenítettségben , az értelem viszont gőgös és kétségbeesésbe hajszolja, ha valamit visszavonni kényszerítik.

(Maximák 883)

Gyorsan előre a célhoz, nem töprengve az eszközökön.

(Maximák 890)

Letöltehető fájl(ok):
Letöltés 0_Erklcs.doc (59 kb)

Ajánld ismerősödnek is!


Információ, észrevétel, kapcsolat: info[kukac]plebania.net
Probléma esetén: segítség