Bemutatkozás:
Tököl a Csepel-sziget egyik legősibb települése. 1301-ből már van adatunk a plébánia létezésére. A sziget területe királyi uradalom volt, s a török hódoltság idejéig Tökölön - könnyen lehet, hogy épp a plébánia jelenlegi helyén - volt az uradalmi központ, ahol sok Árpád-házi uralkodó fordulhatott meg, királyfiak nevelkedtek... A mai település területén az Árpád-korban Tökölön kívül még legalább két másik falu osztozott; egyiküknek neve valószínűleg Mér vagy Bagamér lehetett. Ennek a falucskának volt plébániatemploma a mai Szent-Anna kápolna a Duna töltésének oldalában, a Méregyházi dűlőben.
Maga Tököl falu a török alatt szinte teljesen elnéptelenedett. (A hódoltsági időkben a tököli templomot pár évtizedig a protestánsok használták.) Buda visszafoglalása után német és "katolikus rác" telepesekkel népesült be újból a község. (Utódaik ma is a fenti megnevezéssel - katolikus rácok - illetik magukat, tehát nem sokacok, nem bunyevácok, és nem is egyszerűen csak horvátok. Nyelvjárásuk talán a Dalmácia-Bosznia határvidékén élőkéhez áll legközelebb; néhány jellemzőjük alapján szerb népcsoportnak is lehetne őket tekinteni, de katolikus vallásuk miatt - ha dönteni kell - mégis inkább horvátnak vallják magukat.) Templomukat többször bővítették és átalakították, Árpád-kori eredetére ma már csak néhány apró jel emlékeztet (leírását részletesebben lásd a templomoknál).
A II. világháború Tökölt sem kerülte el, annál is inkább, mivel már akkor is határában volt található a Dunai Repülőgépgyár. Ennek az üzemnek a szövetségesek által történt lebombázása előtt néhány nappal a német csapatok felrobbantották a templom tornyát. A háború után a falubeli németeket nagyrészt kitelepítették. Az 50-es években létrejött a községtől délre a "Tábor", mely először internálótáborként, majd börtönként szolgált. (Ma a Fiatalkorúak Országos Börtöne és Fegyháza, valamint az Országos Börtönkórház működik itt.) A falutól északra pedig - a Repülőgépgyár területéhez kapcsolódva - a híres-hírhedt szovjet katonai repülőtér és laktanya kapott - egyre növekvő - helyet, terjeszkedése során elvágva például az egyenes utat, mely a falut Budapesttel összekötötte. E laktanya területére jött tárgyalni a szovjet csapatok kivonulásáról 1956. november 3-án Maléter Pál, a Nagy Imre-kormány hadügyminisztere, és itt fogták el őt a szovjetek.
Ennyi súlyos történelmi tény után hogyan él ma Tököl? Lakosságának ma már csak egy részét alkotják az "őslakos" rácok leszármazottai (a török előtti magyar népesség utódairól semmilyen biztos adat nincsen - a híres Thököly család állítólag e faluról kapta a nevét, de ezt is homály fedi). 2001 júliusa óta Tököl már város. Lakossága egyre növekszik (jelenleg kb. 9000 fő) és cserélődik, a volt szovjet laktanya tiszti lakásai pl. lakóteleppé alakítva sok fiatal családnak adnak viszonyleg olcsó életkezdési lehetőséget, akik az ország minden részéből érkeznek, és gyakran pár év után tovább is költöznek.
A plébániaközösség magját egyrészt a hitüket keményen őrző, de egyre fogyatkozó "rácok", másrészt a lassanként öntudatra ébredő, közösséget kereső fiatalabb családok alkotják. Plébániánkon működik:
- felnőtt énekkar
- gitáros énekkar
- ifjúsági csoport
- bérmálkozó fiatalok "katekumenátusa"
- felnőtt katekumen csoport
- elsőáldozók szüleinek katekézise
- baba-mama csoport
- "haladó" felnőttkatekézis
- bibliakör
- Máltai szeretetszolgálat helyi csoportja
2001 májusa óta a szomszédos plébánia, Szigetcsép ellátását is a tököli plébánia végzi.

Kapcsolódó hírek Jelenleg nincs.

Kapcsolódó zenei albumok, előadások Jelenleg nincs.