Főoldal Újdonságok Fórum
Kateketikai ötletek
Áldások, imádságok
Szentségek
Szilvarérum
Színdarabok
Humor
Énekek
Katekézisek
Versek
Előadások
Hittanóra - vázlat, ötletek
Történetek
Segédanyagok
Technikai segítség

Szertartáskönyvek

hittanterem[kukac]plebania.net
Levél a szobafelelősnek

 
HITTANTEREM

Irigység (Szilvarérum / Irigység)
Bekerült: 2003.06.03. 11:31
Megnyitva: 2133. alkalommal

Irigység

Madách: .

egy fejjel nagyobb, mint polgártársai, s azt nem tűrhetik.

France:

A tehetségben.van valami kihívás, ami megátalkodott gyűlölet és mélyreható rágalom büntet.

Livius:

Quo maior gloria, eo propior invidia. = Minél nagyobb a dicsőség, annál közelebb az irigység.

Perlaky:

Minél jelentékenyebb valaki, annál inkább céltáblája a jelentékteleneknek, akik valami közös, néma és be nem vallott szolidaritással összefognak az ellen, aki egy hajszálnyival magasabb náluknál.

Hősies egykedvűséggel viseld te is a sorsodat. Ne a boldogulást keresd az életben, - a lelked nagyságát keresd!. Nem az a fontos, hogy milyen külső sikere lesz a munkádnak: az a nagy kérdés a földön - elvégezted-e?

Teremtőnek szinte alig kell foglalkoznia az emberek büntetésével, mert elvégzik azt maguk egymás között, szeretetlen egymást marásaikkal.

Anthiszthenész:

Mint a vasat a rozsda, úgy emészti az irigyet a saját lelke.

Saint-Évremond:

Az irigységért megbűnhődik a szív, melyben megfogamzott: állandó nyugtalansággal gyötri, az enyhülés reménye nélkül.

Schopenhauer:

Nincs az a gyűlölség, ami annyira engesztelhetetlen volna, mint az irigység.

 Horváth I.:

Megtisztel az irigységed, de nem tudom viszonozni.

Csak a hajunknak tudjuk megbocsátani, hogy a fejünkre nőtt.

Miért nézed görbe szemmel azt is, ami egyenes.

A zajos taps nem a fület sérti, hanem az irigyet.

Kner I.:

Aki már megette a kenyere javát, szereti rontani mások étvágyát.

A sikert még el sem ismerték, s máris irigylik.

Sok embert kevésbé bántja a saját nyomorúsága, mint a más vélt boldogsága.

Aiszkhülosz:

Ha nincs irigyed, hidd el irigylendő se vagy.

Velleius Paterculus:

A kivételes szerencse hű kísérője az irigység.

Seneca:

Ha nézed, hogy hányan előznek meg, gondold meg, hányan következnek utánad.

Caecilius Balbus

Malum alienum cave gaudium facias tuum. = Óvakodj attól, hogy más bajából örömöd támadjon.

Fáy A.:

Nincs gyávább indulat, fájdalom, eredetibb sincs, mint az irigység. A többiben az önszeretet s haszonlesés lévén a rugótól magunk jövünk mással összeütközésbe. Ez fúr, ás, vés, repeszt ott is, ahol nem vesztünk semmit, sőt örülnünk kellene gyakran rokonaink szerencséjén. Óh, mi sok jónak bedugja ez kútfejét a társaságokban, többnek majd, mint a mammon szennyes szolgálatai.

Perlaky:

A torony magasságát árnyékával mérik, az ember nagyságát az irigyei számával.

Erkölcsi erőnket semmi sem teszi nehezebb próbára, mint végignézni mások emelkedését.

Krilov:

Akármid látják az irigyeid, Mind dühöng rád és csahol és vonyít, Menj nyugodtan tovább: egy darabig ugatnak, Azután elmaradnak.

Eötvös:

Irigy ember, ha mást kiváló állásban lát, helyén szeretne lenni. - Valóban ambiciózus ember nem kívánja soha másnak helyét, de annál magasabbat. - Ez a kettő között a nagy különbség.

Honnan van, hogy az öröm, melyek mások boldogsága szívünk eltölti, nem oly tiszta és meleg, minők fájdalmaink, midőn másokat szenvedni látunk.

 Onnan van-e ez, mert szívünk természeténél fogva a fájdalomhoz hajlandóbb, vagy onnan, mert még a jobb emberben is irigységnek csírája rejlik, mely mások boldogságán élvezett örömét elkeseríti.

Magyar szólás:

Ha az irigy szomorú, vagy őt érte baj, vagy mást szerencse.

Német közmondások:

Gott verleihe Neid, nicht Mitleid. = Isten irigységet adj, ne pedig részvétet (irántam).

Neid nimmt mir Gott, den Nächsten, mich selbst. = Az irigység elveszi tőlem Istent, felebarátomat és saját magamat.

Új Ember:

Ha az irigy illemből vagy más okból mégis kénytelen elismerni ellenfelében a jót, rövid dicsérettel kezdi, de azonnal követi azt a "de" szó, amely után annál alaposabban következik a lecsépelés, amint a követ is előbb fölemeljük, mielőtt azt másra dobjuk. (1951. IX. 9.)

Szív:

A szkítáknál sok volt a veszekedés. A királynak mentő ötlete támadt. Behívott két katonát a sátrába, akik közül az egyik irigységéről, a másik fösvénységéről volt híres. No halljátok - mondta - kérjetek tőlem akármit, megadom nektek, de úgy, hogy amit az egyik kap, annak a másik a dupláját fogja kapni. Egyszerre szerények lettek a katonák, egyik sem akart első lenni a kérésben.gondolva, ha ő kér először, a másik a kétszeresét fogja kapni. Végre a király megunta a sok töprengést és megparancsolta, hogy az irigy válasszon először. Az átkozott irigy így gondolkozott. Hogy ne kelljen szomorkodnom társam javán, hanem hadd örülhessek annak baján, tudom már, mit kérek: Uram, királyom, szúrasd ki az egyik szememet, hogy amaz elveszítse mind a kettőt. (1947. VI. 7.)

Letöltehető fájl(ok):
Letöltés 0_Irigysg.doc (31 kb)

Ajánld ismerősödnek is!


Információ, észrevétel, kapcsolat: info[kukac]plebania.net
Probléma esetén: segítség